ESG: Iránytű vagy divatos marketingtrükk?
Milyen szemmel érdemes megnézni befektetés előtt egy céget a 21. században? Mondunk három betűt: ESG. Vélemény.
Milyen szemmel érdemes megnézni befektetés előtt egy céget a 21. században? Mondunk három betűt: ESG. Vélemény.
Itthon is munkalehetőséget biztosítana a zöld fordulat annak a több mint százezer frissen munkanélkülivé vált magyarnak, akik a koronavírus-járvány miatt veszítették el most a munkájukat – írja Fazekas Dóra közgazdász, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője.
Májusban mutatja be az Európai Unió új uniós költségvetési javaslatát, benne a gazdasági helyreállítást érintő elemekkel. Ehhez kapcsolódóan több szakmai szervezet nyílt levélben kérte a magyar kormányt, hogy a gazdaság helyreállítását célzó olyan intézkedéseket fogadjon el, amelyek elősegítik az Európai Zöld Megállapodás tervezetében megjelölt célokat.
Európa eddigi legnagyobb zöld homlokzata jött létre.
Bár az erdőirtás nem szűnt meg, a mértéke csökkent – közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legújabb jelentésében.
Vízhiányos területeken is friss vizet lehetne biztosítani a megoldással.
Az egyre népszerűbb szójafogyasztás is oka az erdőirtásoknak, ráadásul sokszor távolról importáljuk, így az eddig gondoltnál jóval nagyobb az ökológiai lábnyoma. A jó hír azonban, hogy dán kutatók, úgy tűnik, rájöttek, mivel helyettesíthető környezetbarátabb módon a növényi fehérjeforrás.
Jelenleg az élelmiszer 80 százalékát importálják, ezen akarnak változtatni.
A szépségipar csak az elmúlt években kezdett el zöldülni, ám a változást inkább a vásárlók kényszerítették ki, mintsem a cégek léptek volna - állítja Lotte Tisenkopfa, a lett Mádara szépségmárka alapítója, akivel a skandináv nők szépségfelfogása mellett arról is beszéltünk, hogy szerinte már túl késő-e van ahhoz, hogy valóban zöldebbé váljon a szépségipar.
Míg sokan kiadásként tekintenek a körforgásos gazdaságra való átállásra, a nemzetközi tapasztalatok alapján növekszik a cég profitja egy ilyen projekttel.
Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.
Nem is tudjuk, mennyi élelmiszerrel vihetünk be a szervezetünkbe antibiotikumot. Nemcsak az átláthatóságot biztosítja, de kritikus szerepet tölthet be a kitörő járványok, élelmiszerfertőzések és az élelmiszerbiztonság terén is a blockchain alapú nyomon követés, amelyben világszerte élen egy jár egy magyar cég.
A jövő héten kezdődő davosi Világgazdasági Fórum előtt mutatják be a Globális Kockázatok című jelentést. Nem meglepő, hogy a világgazdaságra nézve jelenleg a környezeti tényezők és a klímaváltozás jelentik a legnagyobb veszélyt.
A globális forgalmat nem annyira a környezettudatosság befolyásolja a szakértők szerint.
Körforgásos gazdaság, vertikális gazdálkodás, húsmentesség és hulladék nélküli élet – néhány olyan kifejezés, amelyet néhány éve még nem ismertünk, ma pedig már egyre inkább meghatározzák az egész életünket. Mi jöhet még?
Fontos-e, hogy Greta Thunberg egy óriási manipuláció részeként hívja fel a figyelmet a klímaváltozás fontosságára, vagy a végső cél szempontjából teljesen mindegy? Tényleg semmit sem ér, ha mi szelektíven válogatjuk a szemetet, miközben a világ nagy szennyezői alig lépnek? Többek között erről beszélgettünk ifj. Chikán Attilával, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatójával, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet elnökével, akitől azt is megtudtuk, hogy mihez tud kezdeni egy vállalatvezető, ha egy fenntarthatóságról zenélő rapperrel találkozik.
Eddig világszerte 26 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására a klímaváltozás miatt, s számuk a század derekára sokszorosára nőhet.
Úgy gondolják, hogy a meghatározó kulturális intézményeknek szemléletformálásban és példamutatásban is élen kell járni.
A klímaváltozáshoz mérhető, ahogy a műanyag szemét „megfertőzi” az ökoszisztémát. Az újrahasznosítás önmagában nem elegendő. Egyelőre olyan csomagolóanyagok sincsenek, amelyekkel kiváltható lenne a műanyag. De forradalmat hozhat, hogy felfedezték: egy mutáns enzim műanyaggal táplálkozik.
A robotika az egyik utolsó, alig automatizált ágazatot, az építőipart is meghódítani készül. A technológiai áttörést a lakások iránti igény ugrásszerű megugrása és az akut munkaerőhiány is segíti.